Velencei hajókázás
Hajózás a Canal Granden
Velence fő csatornája a Canal Grande, mely egyszerre fő ütőere Velencének és egyben fő határvonala, hisz a csatornán átkelni csak 4 hídon lehet. Gondolák, csónakok és hajók tömege közlekedik a Canal Grandén, mely a Velencei karnevál idején még a szokottnál is forgalmasabb. Városnéző sétánk során többször kereszteztük a csatornát és elég jellemző volt, hogy közeledve hídjaihoz nőtt egyre jobban a tömeg, gyakorlatilag emberi dugót okozva.
Velence Európa egyik legkülönlegesebb és legszebb helye - különösen a vízről nézve. Egy hajókirándulás Velencében biztosan örök élmény marad!
Velence mindig is a tenger hitvese volt. Történelmi belvárosát több mint száz sziget alkotja, ezeket mintegy 350 híd köti össze egymással, és a területet csatornák szövik át meg át.
A városnak csak kis része áll szilárd szárazföldön, az épületek java a lagúna fenekébe levert milliárdnyi facölöpre épült.
A forgalomnak tehát szükségszerűen a vízen kell bonyolódnia, bár az utcák elrendezése és a rengeteg híd miatt az egész város bejárható gyalogszerrel is.
Mégis az egyik legnagyobb élmény a vízi közlekedést választani, és a várossal, valamint a környező területekkel így is megismerkedni. Most ehhez ajánlunk három csodálatos útvonalat!
San Marcótól a Piazzale Romáig: a Canal Grande
Két fő vízi út található Velencében, amelyek közül a híresebbik a Canal Grande, a Nagy-csatorna. Ez a tulajdonképpeni főutca, egészen Velence szívéig kanyarog.
Az 1-es számú vízibusz - olaszul vaporetto - járata végighalad a Canal Grandén, minden megállónál megpihenve. Így kényelmesen hátradőlhetsz, és élvezheted a vízpartot szegélyező palazzók látványát. Az utazás a San Marcótól a Piazzale Romáig tart, így van elég ideje az utazónak arra, hogy mindkét part palotáit megcsodálhassa.
Az utazás időtartama körülbelül egy óra. Érdemes a San Zaccaria vagy a San Marco megállóban felszállni az 1-es számú vaporettóra, és annak bal oldalán foglalni helyet. Az első látványosság ezen az oldalon a Salute, a város legszebb barokk temploma. A monumentális épület óriási központi kupolával rendelkezik, és számtalan szobor díszíti. A Salutét a Palazzo Dora követi a jobb parton található Santa Maria del Giglio megállóval közvetlenül szemben, amely berakásos márványhomlokzatáról és érdekes formájú kéményfedőiről híres.
Ezt követi a Palazzo Venier dei Leoni, a Guggenheim-gyűjteménynek otthont adó palota, majd a Ponte dell'Accademia hídja, valamint a XVIII. századi Velence múzeumával a Ca' Rezzonico.
Az út összesen 24 különleges palotát, házat és épület-együttest foglal magába, köztük a Scalzi-templommal, a bájos gótikus homlokzattal rendelkező Ca' d'Oroval, valamint a reneszánsz mesterművel, a Palazzo Grimanival.
Velence A-tól Z-ig: körutazás hajóval
A 42-es számú vízibusz fedélzetén megtehető hangulatos út Velence körül vezet. A vízibuszra érdemes a San Zaccaria megállóban felszállni, amely a Riva degli Schiavonin található - az óra járásával megegyező irányba induló járatot kell választani.
Természetesen bármely megállónál ki lehet szállni a vízibuszból, és később egy következőre újra felszállni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez jóval többe kerül, mint végig a vaporetto fedélzetén maradni.
Az út számtalan látnivalót rejt, elsőként San Giorgio Maggiore szigetét, majd a hajó bal oldalán Giudecca szigetét a Zitelle-templommal, valamint fő látványosságával, a Redentore-templommal. Továbbhaladva az utazó elé tárul a csatorna túlsó partja, napsütötte sétányokkal, illetve számtalan szabadtéri kávézóval. A Giudecca távolabbi végéhez áll közel a Mulino Stucky hatalmas, neogótikus szerkezete, amelyet 1895-ben emeltek a svájci gyáros, Giovanni Stucky számára, és amely jó ideig malomként működött.
A Mulino Stucky-t a Stazione Marittima dokknegyed követi, amelyet az 1880-as években és az 1900-as évek elején alapítottak. Ahogy azonban a hajó elhalad a dokkok, mólók és rozsdamarta csillék mellett, az ember rádöbben, hogy Velencének nem is minden része látványos.
A Piazzale Román és a vasútállomáson túl a hajó kis ideig a Canal Grandén halad, majd balra fordul a Canale di Cannaregio vizére, és megkerüli Velence északi részét, végül megáll a Fondamente Nuovén. Itt érdemes átszállni a Muranóról a San Marco felé tartó 42-es vaporettóra, majd gyönyörködni az út további részének látványosságaiban: az Arsenale hajóépítő műhelyben, valamint a Grande Finalepartján álló csodálatos épületekben.
Távol a világ zajától: hajóval a Brentán
A köztársaság XVI. századi bukásától kezdve sok velencei nemes utazott a Burchiello nevű hajó fedélzetén a Brenta-csatorna mentén fekvő villáikba - ezt ma bárki megteheti. A mai jármű azonban egy modern, fehér motorcsónak, amelyen 200 utas foglalhat helyet kényelmesen. A csatorna 36 km hosszú, és az idegenvezetős utazás 8 és fél órát vesz igénybe.
A hajó a San Marcóról indul, átvág a lagúnán, hogy a Fusinánál elérje a Brentát. Szerencsés esetben a hajó kiköt, és az utazónak van ideje megnézni Palladio híresVilla Foscarijának belsejét is. A La Malcontenta néven is ismert villát XVI. századi freskók díszítik.
A csatornán felfelé hajózva több mint hetven villa mellett halad el az utazó, amelyeket sok helyen kert vesz körül.
Ezek közül a legszebb a Mira Porte közelében épült XVIII. századi Barchessa Valmarana, amelyet nem sokkal elkészülte után átépítettek a francia barokk stílus szerint, valamint a Stra melletti nagy Villa Pisani, amelyet Giambattista és Giandomenico Tiepolo freskói díszítenek.
Innen busszal mehet tovább a látogató Padova felé, vagy távolsági busszal vissza Velencébe, a Piazzale Romára. A hajóútnál költségkímélőbb megoldás, ha Stráig az utazó a Velence/Padova buszjáratot veszi igénybe.