Velence nevezetességei
Nevezetességek Velencében
Rialto híd (Ponte di Rialto)
A Rialto hidat, melynek helyén amióta létezik Velence mindig volt híd, 1588-tól 1591-ig építették, mert a korábban épített két híd összeomlott. A híd a Canal Grande legszűkebb kanyarulatának partjait köti össze. A híd és környéke már a középkorban is központi szerepet töltött be, ezen a környéken épült a legtöbb kereskedelmi raktár, szállást kínáló fogadó.
Annak, aki ma Velencébe látogat és áthalad a hídon úgy tűnhet, mintha egy hatalmas vásár közepére csöppent volna, mivel a híd tele van utcai árusokkal, akiknél az arra tévedő vehet ékszert, bőrt, selymet. 1854-ig ez volt az egyetlen hely, ahol gyalogosan is át lehetett kelni a csatornán.
A Piazza
A Szent Márk tér, Velence legnagyobb tere, és az egyetlen tér, amelyet „Piazza”- ként is szoktak hívni. (piazza magyarul teret jelent) Velence jellegzetes tere ez, amelynek egyik végén található a Dózse-palota, és a Szent Márk Bazilika. A tér az év nagy részében nyüzsög a turistáktól, akik hosszú sorokban ácsorognak a Bazilika és a Palota épülete előtt.
Ám nem csak a turisták rengetegével találkozhatunk, hanem rengeteg galambbal is. Karnevál idején a Szent Márk téren zajlanak a turisták szórakoztatására készített műsorok. A téren található a Campanile is, amely nem más, mint egy harangtorony, amelyből gyönyörű kilátás nyílik az Alpokra.
Szent Márk Bazilika
A Bazilikát először 828-ban építették fel, ám az 976-os tűzvész következtében leégett. A tűzvész után újra építették a templomot, melyet a 11. században lebontottak, és az idő folyamán többször átalakítottak. A jelenlegi formáját csak a 3. építés után nyerte el. A 18. században a dózse kápolnájaként volt használatban, 1807-ben lett a város katedrálisa.
A Bazilika első építéséhez az a monda fűződik, hogy ebben a templomban helyezték el Szent Márk ereklyéit, melyek eredetileg Alexandria városában voltak. A Bazilika homlokzatán több képet csodálhatunk meg, az egyiken az ereklyék érkezését láthatjuk, míg egy másikon, a központi boltíven a hónapok munkásait láthatjuk. E boltív felett tekinthetjük meg a bronzlovakat, Szent Márk lovainak másolatát. (Az eredeti szobrok a templom belsejében találhatók)
A lovak azért híresek, mert az egyetlen olyan szoborcsoport, amely az ókorból fennmaradt, de sajnos a szobor korát és eredetét még nem tudták megállapítani a tudósok. A lovakhoz az erkélyre, a Loggia dei Cavalli-ra fel lehet menni, így az érdeklődök közelebbről is szemügyre vehetik a lovakat. Érdekes látvány lehet a templom belsejében található kincstár, mely tele van arany és ezüst ikonokkal, kelyhekkel, drágakövekkel, és egyéb csodálatra méltó ötvösmunkával. A látogatás során feltétlenül meg kell csodálni a Pala d’Oro-t, ami nem más, mint egy arannyal-ezüsttel borított válaszfal a főoltár és a főhajó között. A válaszfal X. századi, 250 zománctábla borítja. Több idegenvezető javasolja a látogatóknak, hogy térjenek vissza akkor, mikor a Bazilikát kivilágítják, mert akkor még pompásabb látványt nyújt, mint egyébként
Dózse-palota
A legelső palota 814-ben épült, és erődként funkcionált. A palota is leégett többször, sokszor átépítették, jelenlegi formáját a 15. században nyerte el.
Ekkor már központi szerepet töltött be, államügyekről, törvényekről döntöttek és küldötteket is fogadtak a falai között. A kívülről is lenyűgöző, fehér árkádsorra épült palota felejthetetlen látványt nyújt Velence látogatói számára. A palotába sétálva a híres festők, Tintoretto és Tiziano remekműveit csodálhatjuk meg.
A térkép szobában, vagy más néven a Sala del lo Scodu-ban Marco Polo utazásait követhetjük nyomon térképek és földgömbök segítségével. A palota két híres helysége a Sala del Cosigliodei Dieci és a Sala della Bussola. Az egyik helységben a Tízek Tanácsa elé állított emberek vallottak, míg a másik a titkos feljegyzések készítésének színhelye volt. Az épületben található egy fegyverterem is, amely gyönyörűen díszített fegyvereket mutat be a látogatóknak. Ha tovább sétálunk, akkor megpillanthatjuk a börtön celláit is, ahol a gonosztevők vártak az ítéletükre, vagy a halálra.
Campanile
A közel 100 méter magas épületet Velence legmagasabb épületeként tartják számon. A Campanile nem más, mint egy harangtorony, amely őrtoronyként, időmérőként, és tájékozódási pontként is funkcionált a város történelme során.
Eredetileg a hajósok könnyebb tájékozódásának érdekében épült, világítótorony volt. A harangokhoz lifttel juthatunk fel, melyek mellől csodálatos panoráma tárul elénk. Láthatjuk a tengert, a Dolomit-hegységet, de a Szent Márk teret, és a Bazilikát is megcsodáljuk a magasból.
Sóhajok hídja (Ponte dei Sospiri)
Ha azt szeretnénk kideríteni, hogy melyik az a látványosság, amelyről mindenkinek rögtön Velence jut eszébe, akkor az valószínű azt tapasztalnánk, hogy a Velence egyik legjellegzetesebb épülete a Sóhajok hídja. A 1600-ban épült híd a törvényszék épületét köti össze a börtönökkel.
A törvényszék színe elé járuló rabok a híd ablakain keresztül vethettek egy utolsó pillantást a tengerre. A hidat Lord Byront nevezte el. A híd körül keringő szörnyű történetek miatt a legtöbben nem is gondolnák, hogy a hídon áthaladó elitéltek azok közé a gonosztevők közé tartoztak, akik a kor egyik legkényelmesebb, leghumánusabb börtönében tölthették életük utolsó pár napját.
Frari
A ferencesrendi templom jelenlegi épületét a XIII. században kezdték el építeni, befejezésére pedig jó 100 évet várni kellett.
A gótikus templom egyik leghíresebb festménye a főoltár felett található Tiziano által készített, Mária mennybemenetele című alkotás, mely 1518-ban készült. Tizianonak nem csak ez a műve látható itt, valamivel később, 1526-ban festette meg a Madonna di C’Pesaro című művét, mely a főbejárattól balra látható. A templomban több remekmű is megcsodálható, mint például Bellini Madonna a gyerekekkel és a szentekkel (1488) című festménye, Vivarini oltárképe a Bernardo kápolna vagy Donatello Keresztelő Szent Jánosról készült fa szobra. A templom számos dózse nyugszik, és állítólag e templom őrzi Casanova szívét is, melyet egy piramis alakú műemlék tartalmaz.
